Miből kapnak jobbat az osztrákok – itt a teljes terméklista

Miből kapnak jobbat az osztrákok – itt a teljes terméklista

114
0
Megosztás
Tegnap robbant a hír, hogy a multik silányabb minőségű termékeket forgalmaznak Magyarországon, mint Ausztriában. Most kiderültek a részletek is.

 

Ahogyan azt mi is megírtuk, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jelentéséből kiderült, hogy a multinacionális élelmiszergyártó cégek silányabb minőségű élelmiszerekkel látják el a kelet-közép-európai térséget (így hazánkat is), mint a nyugat-európai országokat.

Lázár János időközben a kormányinfón azt mondta, elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is. Ez a kiskereskedelem újraszabályozásának célja, hogy a fogyasztók érdekeit védje, akár az élelmiszerbiztonság, akár a fogyasztóvédelem általános szabályainak keretei között – részletezte.

A 24.hu-n csütörtökön megjelent a Nébih részletes jelentése is, amelyből kiderül, hogy melyik az a 24 termék, amelyet összehasonlító vizsgálatoknak vetettek alá. A terméktesztek célja az volt, hogy azonos, vagy nagyon hasonló termékminták összevetésével bebizonyítsák, milyen minőségi különbségek vannak a hazai és az osztrák áruházláncok (Spar, Lidl, Metro, Hofer/Aldi) azonosnak mondott termékei között.

• A legismertebb édességmárkák (például a Milka, a Lindt, a Rafaello vagy a Mon Cheri) sem összetételi, sem érzékszervi tulajdonságaik szempontjából nem különböznek a hazai termékektől.

• Az ostyás édességeknél (pl. Manner) a beltartalmi mutatók közel azonosak voltak, de az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé volt laza szerkezetű.

• A Nutella esetében is az állag volt eltérő: a magyar Nutella kevésbé volt lágy, és kevésbé volt jól kidolgozott az osztrákhoz képest.

• A Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládénál a cukor- és zsírtartalom azonos, de az étcsokoládé-burok nehezebben olvadt el a szájban.

• A Barilla száraztészták semmilyen eltérést nem mutattak.

• A magyar Rio Mare tonhalkonzervek azonos nettó tömeg mellett két százalékkal kevesebb halat tartalmaztak.

• Az osztrák babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízű volt, mint a magyar.

• A Coca-Cola magyar változatának 0,6 százalékkal magasabb volt a cukortartalma, cukorösszetétele pedig alapvetően más volt: míg a magyar az olcsóbb kukorica alapú fruktóz-glükóz szirup felhasználásával készült, addig az osztrák drágább szacharózt is tartalmazott. Ez az ízén is érezhető volt a Nébih szerint.

• A zöld Monster energiaital szintén más cukorösszetételű volt, de itt a magyar változat tartalmazott több szacharózt. Emellett az osztrák verzió koffeinen kívül taurint is tartalmazott.

• A poralakú ízesítők jellemzően silányabbak Magyarországon. A Nesquik kakaópor például Magyarországon jóval édesebb, Ausztriában inkább kakaósabb ízű.

• A vanillin cukrok egyformák voltak, de a Bourbon vaníliás cukroknál már volt eltérés: míg a magyar változat 3% vaníliarúd-őrleményt és kétféle aromát, addig az osztrák vanília extraktumot tartalmazott, miközben a termékek csomagolása nem jelölt eltérést.

• A Knorr porkeverékek komoly eltéréseket mutattak, pedig a csomagolás szerint teljesen azonos termékekről van szó. Ennek ellenére a Knorr marhahúsleves például Magyarországon 48 grammos, Ausztriában pedig 60 grammos. Ezen felül az osztrák termék 2 százalékkal több tésztát, csaknem kétszer annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát tartalmaz. Ráadásul – mivel a recept szerint ugyanannyi vizet kell hozzájuk adni – a magyar változat jóval hígabb is.

• A Knorr Fix Carbonara spagettialapnál szintén lényeges eltérések voltak: először is a magyar változat nem tartalmaz sajtot, míg az osztrák verzióban háromféle is van, 5 % mennyiségben.

• A vizsgált tejtermékek (Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital) esetében az osztrák változatok mind ízesebbek voltak, ami azt mutatja, hogy jobb alapanyagokból is készültek. A magyar puding hígabb, édesebb, kevésbé kakaós-vaníliás ízű. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebb, krémesebb. A magyar joghurt más aromákat használ, ezért harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák inkább gyümölcsös. A joghurtoknál ráadásul a mért kalcium nem érte el a csomagoláson feltüntetett értéket.

A Magyar Márkaszövetség 24.hu-hoz eljuttatott közleményében azt írta, szerintük semmilyen érdemi különbség nincs a vizsgált termékek között.

“Bizonyos esetekben a hatósági vizsgálatok különbséget találtak az egyes élelmiszerek beltartalmában is. Ennek oka, hogy egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztói ízlésének megfelelően. A magyarok például köztudomásúan jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízjegyeket mutató élelmiszereket” – írták.

Emellett azt is kiemelték, hogy az egyes termékek között már akkor is előfordulhatnak különbségek, ha különböző gyártósorokon, különböző alapanyagokból készülnek. “Legyen szó bármelyik lehetőségről is, de a felelős gyártók mindig a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az összetevők pontos feltüntetésével tájékoztatják termékeik tartalmáról a fogyasztókat” – írták.

A Coca-Cola Magyarország állásfoglalása a kukoricaalapú édesítő kapcsán

“Cégünk különböző édesítőszereket (kukoricából készülő fruktóz-glükózszörpöt illetve oldott kristálycukrot) használ üdítőitalaihoz. Mivel mindkét alapanyag kiváló minőségű, ezért technológiai és ellátási szempontok alapján választjuk ki az adott országban használt édesítőszert. Magyarországon – egyezően a Coca-Cola őshazájában, az Egyesült Államokban használt receptúrával – kukoricából készült fruktóz-glükózszörpöt használunk termékeinkhez, amelyet hazai kukoricából, itthon állítanak elő.

A fogyasztók lehető legszéleskörűbb tájékoztatása érdekében termékeink összetételét palackjainkon is feltüntetjük. Ennek megfelelően termékeink címkéin a fruktóz-glükózszörp is szerepel a Coca-Cola összetevői között.”

 

Forrás

Szólj hozzá!



loading...

Nincs hozzászólás