Megkerülhetetlen jövőnk lesz a mesterséges intelligencia

Megkerülhetetlen jövőnk lesz a mesterséges intelligencia

21
0
Megosztás

Észre sem vesszük, pedig a mesterséges intelligencia már beépült a mindennapjainkba – amikor Google-lel keresünk, vagy a Street View-on pásztázunk, esetleg megkérdezzük Sirit, milyen idõnk lesz ma, MI-re épülõ szoftvereket használunk. Miért félünk akkor még mindig ennyire ettõl a technológiától, amikor gyakorlatilag már be is engedtük az életünkbe?

„A mesterséges intelligencia ma már a mindennapi életünk szerves része: az orvostudományban olyan diagnosztizáló rendszerek léteznek, amelyek a panaszok és leletek alapján megmondják, mi bajunk van, az autókban és a repülõgépekben is van robotpilóta, utóbbinál a felszállás és a leszállás sokszor automatizált. A mûholdak fotóit mesterséges intelligencia segítségével elemezzük, a vadvilágot ilyen eszközökkel szabályozzuk” – mondta az Origónak Neil Jacobstein, a Singularity University egykori elnöke, az egyetem mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozó ágának vezetõje. 

Neil Jacobstein a szimpóziumon a mesterséges intelligencia által felvetett kérdésekrõl beszélt

Fotó: Mudra László – Origo

Jacobstein a T-Systems Magyarország Symposiumon tartott elõadásában vázolta a mesterséges intelligencia jelenlegi helyzetét, és ötleteket adott ahhoz, hogy a vállalatok hogyan tudják maximalizálni mûködésüket az MI segítségével. Az elõadás után egy rövid beszélgetés erejéig az Origo kérdéseire is szakított idõt.

Nem ember versus gép jövõre kell gondolnunk

Jacobstein szerint a legfontosabb, amit meg kell értenünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az az, hogy exponenciálisan növekszik – ma, ha az MI-re gondolunk, valahol egy rovar és egy egér agykapacitását kell megbecsülnünk, ha szeretnénk tudni, mennyire okos egy ilyen gép. A 2020-as évek közepére azonban már eljutunk odáig, hogy egy emberi agy feldolgozóképességére fog hasonlítani egy mesterséges intelligenciát használó eszköz memóriája – persze nem egy kifejezetten okos ember agyáéra, de már emberire.

loading…


2016-ban már annyira a mindennapi életünk része a mesterséges intelligencia, hogy majdnem észre sem vesszük – beszivárgott a dizájntól kezdve a vevõszolgálatokon keresztül a minõségellenõrzésig mindenhová. Mi lehet mégis az oka annak, hogy még mindig ennyire félünk tõle, és tartunk attól, milyen jövõt fog elhozni nekünk?

Jacobstein szerint Hollywood is felelõs a mesterséges intelligencia rossz híréért

Fotó: Mudra László – Origo

Errõl faggattuk Jacobsteint is, aki jó részben a média és a hollywoodi filmipar számlájára írta a rémületkeltést. „Nem gondolom, hogy mindenki rettegne a mesterséges intelligenciától, általában attól félünk, mi történik majd a jövõben, ha továbbfejlõdik a technológia. Ebben nagy szerepe van a kasszasiker filmeknek, amik úgy festik le a robotokat, hogy azok gonoszak lesznek, és ránk támadnak, átveszik a világ felett az uralmat” – mondta. Valóban: a legtöbb moziban az emberi fajt szembeállítják a mesterséges intelligenciát használó robotokkal, pedig Jacobstein szerint a jövõ az, hogy egymás mellett dolgozzunk majd – kicsit giccses kifejezést használva gyakorlatilag kéz a kézben fogjuk építeni velük a jövõt. „Hollywoodnak nem kifizetõdõ, ha azt mutatja, hogy egy engedelmes MI asszisztens végzi a dolgát egy irodában, az emberek halálra unnák magukat a filmen. Kell a konfliktus, amitõl izgalmas lesz.”

Rosszul idézik a nagy gondolkodókat

Persze nem csak a filmek, hanem a tudományos világ nagyjai is fogalmaztak már meg kritikát a mesterséges intelligencia veszélyeivel kapcsolatban. Elég, ha arra gondolunk, hogy Stephen Hawking vagy Elon Musk mit nyilatkoztak – elõbbi egyenesen az emberiség legnagyobb hibájának nevezte az MI-t.

loading…


Stephen Hawking is nyilatkozott már a mesterséges intelligenciáról, de általában csak egy részét közli a média annak, amit mondott

Forrás: AFP/Getty Images/Frederick M. Brown

Csakhogy valami ennek a mondatnak is lemaradt a végérõl. „A baj az, hogy a véleményvezér gondolkodók nyilatkozatait lesarkítják, vagy kiemelik a kontextusból. Hawking is azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség legnagyobb hibája vagy a legjobb döntése lehet, de a média csak az elsõ felét kapta fel.” Elon Musk pedig nem kizárólag vészmadárkodik, hanem tesz is azért, hogy a mesterséges intelligenciát minél biztonságosabban használhassuk. Beszállt az OpenAI nevû kutatócsapat létrehozásába, amelynek célja, hogy nyílttá tegye a mesterséges intelligencia fejlesztését, ezzel kiküszöbölve, hogy a fejlõdõ technológiát rossz célra használják. Persze, érdekes is volna, ha Musk foggal-körömmel ellenezné az MI-t, hiszen autómárkája, a Tesla is használja.

A mesterséges intelligencia kutatásainak megnyitásával az a veszély is megnõtt, hogy a bárki által elérhetõ információkat rossz célra fogják felhasználni. Jacobstein azonban bizakodó. „Én úgy gondolom, hogy a világ nagy része még mindig építeni szeretné a társadalmat, nem lerombolni. Lesznek, akik szeretnék majd rossz célokra fordítani az MI-t, de a zseniális kutatók java nem ezen fog dolgozni – és én rájuk számítok.”

Jacobstein szerint az, ha a robot ellenõrzi a robot munkáját, nem kifejezetten veszélyes

Fotó: Mudra László – Origo

A robot fogja ellenõrizni a robotot

Jacobstein elõadásaiban gyakran emlegeti azt, hogy szükségünk lesz a mesterséges intelligenciát ellenõrzõ mesterséges intelligenciára is – ha ez horrorisztikusan és Terminátor-szerûen hangzik, gondolja újra: a laptopján a vírusirtó is ugyanazt teszi. A vírus is MI, a vírusirtó pedig magától felismeri és karanténba zárja, illetve megsemmisíti a kórokozót. „Apró mesterséges intelligenciát használó szoftverek gonosz dolgokat szeretnének mûvelni a laptoppal, a szintén mesterséges intelligenciát használó vírusirtó pedig megakadályozza õket ebben. A távoli jövõben a cél az lesz, hogy okos városokat, okos autókat, okos utcákat tervezzünk, mindegyiküknek szükségük lesz arra, hogy valami monitorozza a rendszer egészségét.” Ezt az ellenõrzést pedig valószínûleg nem manuálisan mi, hanem az elõre betanított mesterséges intelligencia fogja végezni.

Az önjáró autó dilemmája

De mi a helyzet az etikai problémákkal? Sokszor felmerül, hogy egy önjáró autó vajon hogyan fogja megállapítani, hogy mi a helyes megoldás, ha egy baleseti szituációban emberéletek között kell döntenie (legutóbb a TEDxYouth elõadássorozaton Haidegger Tamás beszélt a témáról) – Jacobstein szerint azonban ez, bár valóban fontos kérdés, egy nagyon kis része az önjáró autók témájának.

A Tesla sem tévedhetetlen

Forrás: Vimeo

„Én úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy ez egy nagyon fontos, megoldandó etikai probléma, egyszerre elég szélsõséges példa is. Ha egy emberi vezetõnek kell döntenie aközött, hogy elüt-e valakit, vagy veszélybe sodorja a saját családját az autóban, ugyanilyen morális dilemma. Gyorsan kell döntést hoznia. Bárki, aki vezet, retteg egy ilyen eseménytõl. Szerencsére ez ritkán következik be, de képesek vagyunk úgy programozni a mesterséges intelligenciát, hogy olyan döntést hozzon, amilyet egy ember is hozna. Szerintem inkább arra kéne koncentrálnunk, hogy hány emberéletet menthet meg az önjáró autó – évente 1,2 millió ember hal meg autóbalesetben, legtöbbször azért, mert valaki nem figyelt, ittasan vezetett, telefont nyomkodott vezetés közben. Senki nem nézi a másik oldalát a témának. Gondoltunk már arra, hogy az embereknek meg kellene tiltanunk a vezetést?”

Valóban nem véletlen, hogy azt mondják, repülõre ülni még mindig biztonságosabb, mint autóba: az évi 1,2 millió halálos baleset statisztikailag helyes világszinten, de Magyarországon is 3658 közúti balesetet rögzítettünk eddig csak 2016-ban. Bár az önjáró autók még fejlesztésre szorulnak (gondoljunk csak arra az esetre, amikor egy Tesla nem tudta megkülönböztetni a teherautó vásznát a fehér égtõl, és belement), de könnyen lehet, hogy megtizedelhetik a közlekedési balesetek számát.

Tényleg elveszik a robotok a munkánkat

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban hatalmas félelmünk még az, hogy az új gépek elveszik majd a munkánkat – és Jacobstein nem is tud megnyugtató magyarázattal szolgálni. Õ is úgy gondolja ugyanis, hogy bár a gépek teremtenek majd új munkahelyeket azzal, hogy olyan foglalkozások iránt nõ meg a kereslet, amelyek hozzájuk köthetõk, szerinte mégsem lesz olyan mértékû a növekedés, amilyen mértékben az emberek elveszítik a munkájukat a gépek miatt. Ennek megoldására érdekes teóriával áll elõ. Úgy gondolja ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia használata olyan jólétet teremt majd, hogy biztosíthatunk egyfajta szociális hálót azoknak, akik kiesnek a munkájukból a robotok miatt. „A gazdagabbak nem fogják bánni, mert sokkal több pénzük lesz, jobb lesz az életminõség, lesz mibõl adni” – jegyezte meg Jacobstein. Bár kicsit utópisztikusnak tûnik a megoldás, akár még mûködhet is – valószínûleg úgyis csak a távoli jövõben látjuk majd meg, mennyi a realitás mögötte.

A munkaerõpiaci helyzetrõl Jacobstein sem tudott megnyugtatót mondani

Fotó: Mudra László – Origo

Szerelmesek lehetünk-e egy robotba?

Kevesebbet beszélünk arról, mi lesz az életszerû, mesterséges intelligenciát használó robotok pszichológiai hatása az emberekre – bár Hollywood és a sorozatgyártók elõszeretettel foglalkoznak a dologgal, tudományos szempontból kevés kutatás készül a témában. Az A nõ címû film hasonló problémát dolgoz fel, és a HBO sikersorozatában, a Westworldben is bontakozik ki hasonló szál, a Humans címû széria pedig egyenesen ezt a témát öleli fel – mi történik, ha elkezdünk érzelmeket táplálni a robotok iránt?

A Westworldben az intelligens robotok etikai dilemmáját boncolgatják

Forrás: HBO

„Az alapvetõ probléma, úgy gondolom, az, hogy kórosnak, betegesnek fogjuk fel, ha érzelmeket táplálunk nem emberi lények iránt is” – fejtette ki véleményét Jacobstein. Pedig ma már egy kutya is lehet családtag, ugyanúgy szeretjük, a család részévé válik, pedig nem ember. Miért ne történhetne ugyanez a robotokkal is? A kutyák sokkal jobban szocializálódtak hozzánk, mint a sokkal okosabb csimpánzok. Úgy gondolom, hogy a robotok is ugyanígy idomulni fognak hozzánk, és együtt fejlõdünk majd.”

Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy a robotok lesznek emberibbek, hanem azt is, hogy mi is fejlõdünk majd általuk – ha akarjuk, ha nem. Mindig lesznek olyanok, akik ellenezni fogják a mesterséges intelligencia és az ezt használó robotika elõretörését, de valószínûleg a mobiltelefonokhoz hasonlóan a közeljövõben ez is megkerülhetetlen lesz, ugyanúgy, ahogy ma már az MI is az, csak nem vesszük észre.

A robotika és a mesterséges intelligencia a közeljövõben megkerülhetetlen lesz

Fotó: Mudra László – Origo

Jacobstein szerint ez nem rossz dolog – pár évtizede még a mesterséges megtermékenyítésbõl születõ lombikbébiket is furcsának találták, ma pedig már annyira mindennapos a beavatkozás, hogy ha valaki így születik, valószínûleg nem is gondol arra, hogy bármi megkülönböztetné hagyományos módszerekkel fogant ismerõseitõl. Elõreláthatólag ugyanez lesz a helyzet a mesterséges intelligenciával is – talán néhány évtized nélkül furcsán nézünk majd vissza ezekre az idõkre, amikor az MI még csak ilyen kis mértékben befolyásolta az életünket.

Forrás

Szólj hozzá!



loading...

Nincs hozzászólás